BÁCSALMÁSI MENTŐALAPÍTVÁNY

Adó 1% : 18650789-1-03

Kedves Látogatóink! 

A régi holnapunk rajtunk kívülálló  okok miatt már nem elérhető! A jelenlegi ÚJ holnapunk fejlesztés alatt áll, megértő türelmüket kérjük a hiányosságok miatt. 

Bácsalmás Mentőalapítvány Számlaszám : K&H Bank 10402843-50526654-82571013 


Szeretettel köszöntjük a Bácsalmási Mentők és a Bácsalmási Mentő Alapítvány Weboldalán. Az oldal elsősorban a Bácsalmási Mentők és a Bácsalmási Mentő Alapítvány illetve az Országos Mentőszolgálat tevékenységeiről szeretne tájékoztatást adni. Ugyan akkor fórumot is kíván nyitni az esetleges felvetések témák megvitatásában, segítségnyújtásban és bármi a bácsalmási egészségügyet érintő kérdésekben. 

Reméljük sok hatékony és eredményes közös munkában lesz részünk. 



Bácsalmási Mentő Alapítvány, Bácsalmás és a hozzá tartozó települések lakosainak egészségi állapot javítását, prevenciós egészségügyi előadásokat, a bácsalmási Mentők mentéstechnikai eszköz fejlesztését, a közintézmények és dolgozóik elsősegély fejlesztő képzését, gyermekek iskolákon és óvodákon keresztüli elsősegélyhez való hozzáállásának és ismeretének oktatását, az egészségügyi kultúrájuk fejlesztését. A bácsalmási Mentőállomás és az ott dolgozók és felszereléseik támogatását korszerűsítését, tűzte ki célul. 



A MENTÉS.

Az mentőszolgálat az életmentést és a betegszállítást végző intézmények tevékenysége. Magyarországon az embermentést, mint kötelezettséget Mária Terézia magyar királynő törvényben írta elő. A mentésügy országos intézménye az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), működési köre az ország egész területére kiterjed. A mentés legősibb alakja ösztönös tevékenység, melynek elsődleges célja, hogy elhárítsa a balesetet szenvedett életét, vagy testi épségét veszélyeztető tényezőt. A kék, hatágú, ún. "Konstantin-kereszt" az élet csillaga. A mentés hat alapvető követelményét szimbolizálja: felismerés, segélykérés, elsősegély, mentőellátás, szállítás alatti kontroll, definitív ellátás. A kígyós bot (Aesculap pálca) az orvoslás-gyógyítás eszméjét fejezi ki. A mentés a sürgősségi ellátás kórház előtti szakaszában alapvető fontosságú.

.

KEZDETEK:

1887-ben Európában másodikként szervezték meg a mentőszolgálatot. A BÖME első lófogatú mentőkocsija 1887 május 10-én indult el a budapesti Lipót bazár elől. Ennek mintájára más városokban is megszervezték az önkéntes társadalmi mentőegyesületeket. Ezek összefogó szervezeteként alakult meg 1926-ban a VVOME (Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete) Első orvos igazgatója Paulikovics Elemér lett. Az első központi mentőállomás (a Mentőpalota) Quittner Zsigmond kiviteli tervei alapján és irányításával 1890-ben épült meg a Markó utcában. Az első nem ló vontatta, hanem akkumulátorról hajtott mentőkocsi 1902-ben állt szolgálatba. A Titanic katasztrófájakor az első helyszínre érkező hajó, a Carpathia orvosa is a BÖME orvosa volt. Az 1930-as évekig a mentőkocsik nagy része a Magyar Állami Gépgyár Magosix típusú gépkocsija volt, ami még a második világháború után is szolgált. FA BÖME ÉS A VVOME jogutódjaként egy országos hatáskörű szervetet hoztak létre 1948. május 10-én. Ez lett az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), aminek az induláskor 76 mentőállomása, 359 dolgozója és 134 mentőkocsija volt; induló járműparkja az elődök a világháborút átvészelt járműveiből és néhány, adományként érkezett gépkocsiból állt. Az operatív feladatokat a Főigazgatóság irányítása alatt álló mentőszervezetek, a Budapesti Mentőszervezet és a Légi Mentőszervezet 211 mentőállomása látja el. Ehhez járul még a Mentőkórház. A külföldi betegszállításokat az Alarmcentrum végzi.


Bácsalmás Mentéstörténete.

Bács-Kiskun az ország legnagyobb megyéje: területe 8362 km2. A népességszámot tekintve harmadik a megyék között. Jelentős a megye közúthálózatának a nemzetközi tranzitforgalma. Az iparosítás, a nagyüzemi mezőgazdaság létrehozása és a közúti forgalom növekedése a potenciális baleseti források számát emelte. Ez tette szükségessé - egyéb okok mellett - a mentőállomás-hálózat kiépítését és a szükségleteknek megfelelő folyamatos fejlesztését. A mentőfeladatok ellátásához megyénkben jelenleg 13 mentőállomás áll rendelkezésre. Bács-Kiskun megyében a szervezett életmentés kezdeti formái a 19. század végén a tűzoltóság kebelén belül alakult ki, jelentősebb fejlődést azonban csak az 1920- 30-as évek hoztak. 1948-ban a mentőegyesületek államosításával létrejött az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) mely átvette a megyében működő mentőállomások irányítását. A háború után 1947-ben először az öt városban (Kecskemét, Baja , Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas,) kezdte meg működését mentőállomás. Új mentőállomások létesültek (Szabadszállás 1950, Kiskőrös 1952, Bácsalmás 1958, Dunavecse 1971, Kecskemét II. 1982, Tiszakécske 1983) korszerűsödött a technika és emelkedett a dolgozók szakmai felkészültségének színvonala. A megyeszékhelyen kivonuló mentőorvos- mentőtiszti szolgálat, illetve rohamkocsi szolgálat létesült. Bács- Kiskun Megyében 2015-re 13 mentőállomás létesült. E nagyszerű fejlődés igazi értékét azonban csak a múltba visszapillantva értékelhetjük.

Bácsalmáson 1958. november 14.-től az akkori Rendelőintézet Rákóczi utca 30 szám alatti épületében (jelenlegi Járási Munkaügyi Központ) kezdte meg működését a mentőállomás. Kezdetben egy 24 órás szolgálatot teljesítő mentőgépkocsival teljesítettek szolgálatot. Az akkori mentőállomás egyetlen szobából, kétállásos garázsból, és egy szolgálati lakásból állt.

  • Kevesen tudják hogy akkoriban (1958 előtt) Bajáról és Szegedről jöttek a mentőautók a betegekért, és a járáshoz tartozó településeken (Mátételke, Csikéria) zömében még körzeti orvos sem volt. Az akkori bácsalmási járás községei határozták el, hogy községfejlesztési alapjukból a járási tanácsnak fizetnek be bizonyos összeget, s abból a járás székhelyén, Bácsalmáson mentőállomást létesítenek.45000 forintért alakított garázs, rendelő és szolgálati lakás mellé az Országos Mentőszolgálattól kaptak két mentőautót, amelynek az akkori értéke kb. 180000 forint volt*

(Forrás: Petőfi Népe)

*( Ezt az összefogást irányozta elő céljának a Bácsalmási Mentő Alapítvány is)

Az 1958- as indulásakor egy 24 órás Warszawa típusú mentőautó, ügykezelő, ápolók, gépkocsivezetők, és bentlakó telefon ügyelet teljesített szolgálatot a mentőállomáson.

Az első dolgozók:

  • Lajkó Magdolna (ügykezelő)
  • Sallai László (főápoló 1958-1962)
  • Gyurkity Mátyás (ápoló)
  • Szép Nándor és id. Versegi János (gépkocsivezetők)
  • id. Versegi Jánosné (bentlakó telefonügyeletes)

A bentlakó telefonügyelet 1973-ig működött.

A Mentőállomás forgalma gyorsan növekedett, mellyel párhuzamosan növelték a futó gépkocsik számát. 1964-ben a másodikat, 1975-ben a harmadikat, 1980-ban a negyedik és 1981-ben már az ötödik futó gépkocsit kellett szolgálatba állítani.

  • Igen a fiatalok jól látják, Bácsalmáson a napjainkban 2 futógépkocsihoz képest 5 futógépkocsis állomás működött.

A megnövekedett létszám és kocsipark elhelyezésére a régi épületben nem volt lehetőség, új mentőállomás építése vált szükségessé. A munkálatokat 1978-ban el is kezdték az akkori Lenin út 22 (ma Szent János utca 22) szám alatti területen.1981 elejére el is készült az új patinás épület, ami közel 7 millió forint beruházási költséggel épült fel. 1981. február 11-én költöztek át a Rákóczi utcai épületből.

Az évek során folyamatosan nőtt a feladatok száma, így az 5 mentőautó állandó szolgálatba állítása indokolt volt. A rendszerváltás után, és a gépkocsi park amortizációja miatt is indokolttá vált a gépkocsik cseréje. 1989 -ben az Országos Mentőszolgálat úgy határozott, hogy lecseréli, felújítja gépkocsiparkját az állam segítségével. Pályáztatás útján Toyota Hiace típusú mentőautókat vásárolt, melyekből 1992 -ben Bácsalmás is kapott és fokozatosan cserélte le régi Nysa típusú autóit.

A betegszállítás magánkézbe kerülésével a feladatok száma csökkenő tendenciát vett. Miután csak a mentési feladatokat látja el a Mentőszolgálat így az 5 autó üzemeltetése gazdaságtalanná vált, ezért fokozatosan csökkent a gépkocsipark Bácsalmáson, ami napjainkra 2-re redukálódott. Rendszerváltás óta kisebb nagyobb anyagi gonddal küzd a Mentőszolgálat így a gépkocsipark folyamatos cseréje ritkult, de időszakosan lassú ütemben cserélték frissítették a gépkocsiparkot. Bácsalmás is kapott időről időre új mentőautót a Toyota Hiace típusú autókat is lecserélték Ford típusúra. Jelenleg 2 Mercedes Sprinter típusú autó szolgál az állomáson egyik 24 órában a másik 8 és 16 órában váltakozva.

A bácsalmási mentőállomás napjainkra a Bács-Kiskun Megyei Mentés történetébe mélyen belevéste nevét. Napjainkban közel 29000 lakost lát el két autójával és kicsiny, de összetartó csapatával. Itt szeretném megemlíteni az állomást az elmúlt évtizedekben vezetők neveit.

1958- s indulás óta kb. 2005 ig. főápolók vezették az állomást.

  • 1958-1962 Sallai László
  • 1962-1970 Miacski István
  • 1970-2002 Molnár Péter
  • 2002-2005 Horváth Zoltán

2005- töl állomásvezetői pozícióban:

  • 2005-2006 Horváth Zoltán
  • 2006-2009 Szabó Zoltán
  • 2009-2015 Farkas Zoltán
  • 2015- jelenleg újra Szabó Zoltán az állomás vezetője.

2014-től ismét új korszak indul az állomás történetében, ami már egy új fejezet a történelemkönyvekben, és amit az utókor fog megfogalmazni. Addig azonban tovább folytatja az állomáson dolgozó ápolók, gépkocsivezetők kicsiny csapata a hozzájuk tartozó lakosok életének mentését óvását. Általában csendben, némán, észrevétlenül, és csak ha baj van akkor tudatjuk a "fájó" szirénával hallatva, hogy itt vagyunk segíteni sietünk mi Mentők!

"Hiszen mentőnek lenni nem más, mint "Hivatás az Életért"."

Végezetül köszönetet szeretnék mondani a bácsalmási Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár dolgozóinak az odaadó segítségért az információk, anyagok felkutatásában, Szabó Zoltán (szakápoló Bácsalmás) odaadó segítségéért az anyagok felkutatásában, Molnár Péter /Kicsi bácsi/ (nyugalmazott főápoló Bácsalmás) odaadó segítségéért. Nélkülük ez az anyag nem jöhetett volna létre.




,, Ti emberek! vagytok együtt, mint barátok, tehát segíteni egymást kívánjátok! Akinek ma voltál megszabadítója, majd holnap az lehet élted megtartója. Minden szükségtelen ember elmaradjon, az orvosnak frissen valaki hírt adjon! ""


( Kováts Mihály főorvos 1820 ) 


            Hívószám: 112

SEGÉLYHÍVÓ


Milyen esetekben hívhatjuk a segélyhívót mentőellátás céljából?


  • ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);
  • baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén;
  • megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt;
  • ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.);
  • ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.

A segélyhívás fogadása, az alapadatok rögzítése után az Országos Mentőszolgálat mentésirányítója viszi tovább a segítségnyújtást.

A szakember a megfelelő mentőegység riasztása mellett telefonon keresztül is segítséget nyújt az elsősegélynyújtásban.

Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:

1. Hol történt az eset?Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbálja elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodjon útbaigazító segítségről.

2. Adja meg saját nevét, telefonszámát, amin elérhető lesz. Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, vissza tudjuk hívni. Ne felejtse el, pontatlan cím esetén a mentők nem fognak odatalálni az ön segítsége nélkül!

3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fent, mi történt?Szorítkozzon a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség.A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen, panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. Lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet.

4. Adjon át minden egyéb információt (pl. több sérült van, tűzoltókra is szükség van, stb.), amely fontos lehet.

5. Nyújtson elsősegélyt a mentő megérkezéséig. Ne szakítsa meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit.Ha nem mentést igénylő heveny megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi.


(Az Országos Mentőszolgálat hivatalos ajánlása)


ÉLETMENTŐ MOBILALKALMAZÁS

FUNKCIÓK

SAJÁT PROFIL

Előre kitöltött egészségügyi adatok, amik megkönnyítik a segélyhívást és a mentők munkáját.

Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy fontos adatainkat (például ismert betegség, kezelés, gyógyszerérzékenység, stb.) előre megadhatjuk, így azok egy gombnyomásra a segélyhívással azonos időben megjelennek a mentésirányítóknál. A mentők nem csak a bajbajutott személy tartózkodási helyét, hanem egyebek mellett még telefonjának töltöttségi szintjét is látni fogják, ami a készülék lemerülése esetére hasznos információt jelenthet.

RIASZTÁS

Pontos földrajzi pozíció.

A mentők gyors kiérkezése attól is függhet, hogy lehet-e tudni a beteg pontos földrajzi elhelyezkedését, lokációját. A segélyhívó gombot megnyomva azonnal kapcsolatba tud lépni az Országos Mentőszolgálat mentésirányítóival. Ugyanebben a pillanatban az applikáció egy üzenetet is küld a mentésirányító központnak az Ön adataival, többek között a tartózkodási helyével.

HELYMEGHATÁROZÁS

Az applikáció segít, hogy pontosan hol tartózkodik és milyen egészségügyi segítség van az Ön közelében.

A Helyzetmeghatározás funkció megmutatja a GPS által bemért helyzetét, a legközelebbi defibrillátor készüléket, kórházat, rendelőintézetet vagy gyógyszertárat. Az applikáció kijelzi, hogy mi az, amit keres és gyorsan oda is tudja navigálni Önt.

ELSŐSEGÉLY

Elsősegély, amikor a legnagyobb szükség van rá.

Az elsősegélynyújtás a mentők kiérkezéséig növeli a beteg túlélési és gyógyulási esélyeit. Az ÉletMentő applikáció segítséget és támogatást nyújt interaktív útmutatójával, mely témakörönként szemléleti a legfontosabb lépéseket.


(Országos Mentőszolgálat)


Barátaink és Partnereink, támogatóink:


Miklós Istvánné


Mihály Zsolt e.v. (autószerelő) Bácsalmás.

Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el
Sütiket használunk, hogy biztosítsuk a weboldal megfelelő működését és biztonságát, valamint hogy a lehető legjobb felhasználói élményt kínáljuk Neked.

Haladó beállítások

Itt testreszabhatod a süti beállításokat. Engedélyezd vagy tiltsd le a következő kategóriákat, és mentsd el a módosításokat.

Az alapvető sütik elengedhetetlenek weboldal biztonságos és helyes működéséhez, valamint a regisztrációs folyamathoz.

Adatvédelmi tájékoztató Tisztelt Látogatónk! Bácsalmás Mentőalapítvány szerkesztősége kiemelten fontosnak tartja a közérdekű adatok minél szélesebb körű nyilvánosságra hozatalát, valamint a személyes adatok védelmét, azok bizalmas kezelését. A személyes, illetve közérdekű adatok 1992. évi LXIII (Avtv.) törvényben és az adatvédelmi országgyűlési biztos által kiadott állásfoglalásoknak megfelelően kezeli a szerkesztőség. Személyes adatai (vagyis azok az adatok, amelyek az Ön személyével kapcsolatba hozhatóak) két módon kerülhetnek a kezelésünkbe: egyfelől az internetes kapcsolat fenntartásával összefüggésben az Ön által használt számítógéppel, böngészőprogrammal, internetes címmel, a látogatott oldalakkal kapcsolatos technikai adatok automatikusan képződnek az adatfeldolgozó számítógépes rendszerében, másfelől Ön is megadhatja nevét, elérhetőségét vagy más adatait, ha a honlap használata során személyes kapcsolatba kíván lépni velünk. Az Ön személyes adatainak kezelése csak a honlap szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges mértékben, illetve az Ön rendelkezésének megfelelően, egyúttal a hatályos törvényi rendelkezések maradéktalan betartásával történik. A közzétett adatok (közérdekű adatok nyilvánossága) megismerése személyazonosító adatok közléséhez nem köthető. Az elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz történő hozzáférés biztosításához személyes adat csak annyiban kezelhető, amennyiben az technikailag elengedhetetlenül szükséges; a személyes adatokat ezt követően haladéktalanul törölni kell. Honlapunk látogatása során az Ön adatainak felelős kezelője Kiskőrös Város Polgármesteri Hivatala. A honlap üzemeltetéséhez és egyben a látogatók adatainak kezeléséhez külső szervezetet (adatfeldolgozót) veszünk igénybe, mely a tevékenységét a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi. A honlap látogatásával összefüggésben kezelt adataihoz az adatfeldolgozó munkatársai feladatuk ellátásához, illetve az Ön esetleges kérdésének, észrevételének megválaszolásához a Polgármesteri Hivatal munkatársai a szükséges mértékben férnek hozzá. Amennyiben Ön kérdést kíván feltenni vagy véleményét, észrevételeit szeretné megosztani velünk adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatban, azt Bácsalmás Mentőalapítvány honlapjának szerkesztői postafiók (e-mail) címén teheti meg: Ebben az esetben meg kell adnia nevét, elektronikus postacímét (email). Kérdéséhez, véleményéhez külön fájlt is csatolhat. Az egyéb ügyintézéssel kapcsolatos kérdéseket mindig az illetékes ügyintézőknél megadott elérhetőségekre kell címezni. A honlap szerkesztői nem vállalják, hogy a címükre küldött, de egyéb hivatali ügyintézők illetékességébe tartozó kérések, tartalmak továbbítását. Bácsalmás Mentőalapítvány honlapjának adatvédelmi és - kezelési elvei és gyakorlata Bácsalmás Mentőalapítvány honlapjának szerkesztősége ezúton teszi közzé adatvédelmi és - kezelési elveit és politikáját - melyet magára nézve kötelező erővel ismer el. Jelen szabályok kialakításakor különös tekintettel vettük figyelembe az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az 1998. évi VI. törvény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről rendelkezéseit, illetőleg az ONLINE PRIVACY ALLIANCE ajánlásait. A jelen közlemény célja, hogy szolgáltatásaink minden területén, minden egyén számára, tekintet nélkül nemzetiségére vagy lakóhelyére, biztosítva legyen, hogy jogait és alapvető szabadságjogait, különösen a magánélethez való jogát tiszteletben tartsák a személyes adatainak gépi feldolgozása során (adatvédelem). II. Fogalom-meghatározások a jelen közlemény alkalmazása során: 1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható 2. különleges adat:  a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre  az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok 3. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is; 4. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől; 5. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik; 6. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik; 7. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, valamint az adatkezelőt az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg; 8. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi; 9. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk nem lehetséges; 10. automatizált adatállomány: automatikus feldolgozásra kerülő adatok sora; 11. gépi feldolgozás: a következő műveleteket tartalmazza, ha azokat részben vagy egészben automatizált eszközökkel hajtják végre: az adatok tárolása, az adatokkal végzett logikai vagy aritmetikai műveletek, az adatok megváltoztatása, törlése, visszakeresése és terjesztése. III. Az adatok minősége, azaz a személyes adatokra vonatkozó követelmények a gépi feldolgozás során: 1. az adatokat csak tisztességesen és törvényesen szabad megszerezni és feldolgozni; 2. az adatokat csak meghatározott és törvényes célra szabad tárolni, és attól eltérő módon nem szabad felhasználni; 3. az adatoknak tárolásuk céljával arányban kell állniuk, és meg kell felelniük e célnak, azon nem terjeszkedhetnek túl; 4. az adatoknak pontosaknak és ha szükséges időszerűeknek kell lenniük; 5. az adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely az adatalany azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé, 6. nem lehet gépi úton feldolgozni a faji eredetre, a politikai véleményre, a vallásos vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat, kivéve, ha a hazai jog megfelelő biztosítékokat nyújt. Ez vonatkozik a büntető ítéletekkel kapcsolatos személyes adatokra is, 7. megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált adatállományokban tárolt személyes adatok védelme érdekében a véletlen vagy jogtalan megsemmisítés, vagy véletlen elvesztés, valamint a jogtalan hozzáférés, megváltoztatás vagy terjesztés megakadályozására. IV. Az adatalanyt védő további garanciák: Mindenkinek joga van arra, hogy 1. tudomást szerezzen a személyes adatok automatizált állományáról, annak fő céljairól, valamint az adatállományt kezelő személyéről és szokásos lakhelyéről vagy székhelyéről; 2. ésszerű időközönként és túlzott késedelem vagy költség nélkül értesüljön arról, hogy egy automatizált adatállományban személyes adatait tároljáke, és ezekről az adatokról számára érthető formában tájékoztassák; 3. indokolt esetben ezeket az adatokat helyesbíttethesse vagy töröltethesse a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban megvalósítható módon; 4. jogorvoslattal élhessen, ha a jogszabályokban foglalt tájékoztatási vagy indokolt esetben közlési, helyesbítési, illetve törlési kérelmét nem teljesítik. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. Az érintett, jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. Személyes adat akkor kezelhető, ha 1. ahhoz az érintett hozzájárul, vagy 2. azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. Az adatkezelés célhoz kötöttsége: Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása: Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. Adatbiztonság: Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat - kiemelten az államtitokká és a szolgálati titokká minősített személyes adatot - védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen

A teljesítmény sütik figyelik a weboldal teljesítményét.
A marketing sütik lehetővé teszik, hogy mérjük és elemezzük weboldalunk teljesítményét.